A nővérem angolt tanít egy kisvárosi gimnáziumban, ahol osztályfőnöki feladatokat is ellát. Az iskolájukban megrendezett nyelvi táborról érdeklődtem. Szívesen válaszolt a kérdéseimre.

Milyen minőségben vettél részt a nyelvi táborban?
Mi szerveztük: két angoltanár és egy kísérőtanár.

Hány napig tartott a tábor?
Három napig, péntektől vasárnapig.

Mi volt a helyszín?
Egy borsodi ökofalu, az Ökológiai Intézet háza, ahol volt szálláshely és oktatóterem is.

A szállásotokat hogyan kell elképzelni?
4–5 fős szobák egy régi, hosszú parasztházban, kétszobánként fürdőszobával.

Milyen nyelvi programok voltak?
A diákok csoportokban dolgoztak, ezeket maguk alakították ki. Az volt a cél, hogy vegyes tudásúak legyenek együtt. Kb. 16-20 tanuló vett részt, 4-5 fős csoportokban. Mindig volt egy nagy projektfeladat, például videóanyagot kellett készíteni a faluról úgy, mintha bemutatnák egy idegennek. Vagy interjút készítettek a helyi lakókkal, hogy miért szeretnek itt lakni, majd lefordították angolra. Falusi jelenetet, életképet írtak angolul, majd előadták, például azt, hogy elkóborolt egy tehén, és keresték a gazdáját. Közben a gyerekek kaptak kisebb feladatokat is a nap folyamán: elrejtettünk a faluban édességeket, és készítettünk egy leírást angolul, hogy hol keressék a finomságokat. Esténként játszottunk, karaokepartit rendeztünk. A csoportok minden feladatra kaptak pontokat, ezeket a legvégén összesítettük. Este szalonnát és kolbászt sütöttünk. Sokáig ébren voltunk a diákokkal együtt. Nagyon jó volt a hangulat.

Milyen szakmai kihívást jelentett neked a tábor?
A feladatok összeállításánál figyelnem kellett, hogy úgy rakjam azokat össze, hogy a diákok ne unatkozzanak, és tanuljanak is belőlük.

Milyen tanulságokat vontál le a diákok fejlődéséből?
A tábor rendkívül hasznos volt azoknak a tanulóknak is, akiknek kisebb tudással rendelkeztek angolból. Motivációt jelentett számukra, hogy nagyobb tudású társakkal dolgozhattak együtt. Ez inspirálta őket.

Hogyan zárult a tábor?
Szombaton, este kellett bemutatniuk a gyerekeknek a projektmunkát, utána jött az eredményhirdetés, amire még több tanár ellátogatott az iskolánkból. Mindenkit jutalmaztunk valamivel: az első helyezettet tortával. Persze közösen ették meg. A többiek tollakat, kisebb ajándékokat kaptak; a gyerekek nagyon örültek. Vasárnap délelőtt még pingpongoztak, tollasoztak, majd hazafelé a 15 kilométeres utat gyalog tettük meg.

A diákok szívesen visszamennének legközelebb is a táborba?
Imádták! Túljelentkezés volt, a limitált férőhelyek miatt nem is jutott be mindenki. Reméljük, a következő táborban több táborozót is fogadhatunk.

Varga Gabriella