Hanna szaktársa vagyok, és ő mesélte, hogy régebben volt táborozni a PT-ben, és ezúttal segítőnek jelentkezik. Szóval megpróbáltam én is, mert nagyon sajnáltam volna, ha kimaradt volna az életemből a táboroztatás. Úgy éreztem, hogy szívesen besegítenék a kuktatáborban vagy a kézművestáborban, mindkettő tevékenység közel áll hozzám.

Mesélj egy különleges tábori történetet, Nóri!

Az egyik kedvencem, amikor voltak a lovardában kecskék, és el vihettük őket sétálni, de természetesen – mivel kecskék – fogalmuk sem volt, mi történik velük, így igazából a sétáltatás annyiból állt, hogy vagy a kecskék rángattak minket, vagy mi a kecskéket. Nagyon vicces volt, az biztos.

Mit tennél, ha kitörne a zombiapokalipszis, miközben zajlik a tábor?

Szerintem keresnék valami ütőeszközt, és próbálnék fedezéket keresni, valszeg egy pincét vagy egy szobát. A pánik közepette megpróbálnám eltorlaszolni az ajtót, illetve az ablakokat, és próbálnék nem a kinti felfordulásra gondolni. Utána lesz, ami lesz.

Milyen állat szeretnél lenni, és miért?

Kecske. Miért is ne?

Nem feltétlenül a táborban, de mi volt az a jelmez, amit legutoljára viseltél?

Szurkolónak öltöztem a második turnusban.

Milyen értéket jelölnél be magadnak egy 1-től 10-ig terjedő skálán erre a kérdésre: mennyire vagy furcsa a táborban?

Magamnak adnék egy szerény 3-ast, mert néha vannak érdekes megszólalásaim. Valós értéket a barátaim tudnának mondani.