Mit tehet a jazz az agyunkért?

Keverve
PEOPLE TEAM tábor

A jazz-zene hallgatása szórakoztató, enyhíti a stresszt és segíti a tanulást. A szellemi fejlődés érzékeny szakaszában, középiskolás korukban jazz-zenekarban játszók agyi fejlődésére jótékony hatást gyakorol az improvizáció is. A stressz az emlékezőképesség ellensége. A jazz-zene hallgatása közben tanultak jobban megmaradnak és felidézhetők később. A jótékony szórakozás elősegíti a boldogságot, a boldog agy jobban tanul.

Mint méz a forró süteményen, úgy áramlik a ritmus a jazzt hallgató emberen keresztül William Klemm idegtudománnyal foglalkozó professzor szerint. Egy-egy szám bizonyos dallammal kezdődik, mely átvált rögtönzésbe, végül visszatér a kezdő melódiához.

A jazz egy egyedülálló amerikai újítás. A kezdetekkor rabszolgáknak nyújtott érzelmi megkönnyebbülést, vigaszt a blues, ami végül világra hozta a vidámabb jazzt, amit előadóik még nyolcvanéves korukon túl is játszanak. Zenélés közben nagymértékű szellemi serkentést tapasztalnak. Koncert után még annak is improvizációs dallamok kavarognak a fejében, akinek fogalma sincs, hogyan kell játszani a hangszereken.

A komplex afrikai vagy latin ritmus és egyéb technikai követelmények megkülönböztetik a szvinget a klasszikus zenétől. A rögtönzés során szinte a másodperc töredéke alatt kell a többi zenész játékához passzoló, az odaillő hangjegyet megtalálni, megszólaltatni. Ez a hívás és válasz zenei társalgásként is felfogható, mely segíti a szellemi összekapcsolódást másokkal.

A jazz-zene tanulása a kritikus és kreatív gondolkodás fejlesztéséhez is hozzájárul, valamint a szem-kéz koordinációt is elősegíti. A diákok fegyelme, türelme és magabiztossága szintén fejlődik általa. A szellemi kihívás új agyi kapcsolatokat fejleszt ki, szellemi gazdagodást idéz elő.

A jazztörténelem egyik legbefolyásosabb művésze, Louis Armstrong iszonyú szegénységben cseperedett fel New Orleansban, majd gyermekotthonba került mint fiatalkorú bűnöző: a bűne annyi volt, hogy fekete volt a bőrszíne. Ott tanult meg pisztonon játszani. A zene a szenvedélyévé vált, hallás után játszott jazzt, nagyon gyorsan fejlődött, zenekarba került. Sikere töretlen volt szólókarrierjében is, mikor már trombitán játszott. Időnként halandzsázva énekelt azonnal beazonosítható hangján. Micsoda gyönyörű világ!

Fordította: Dobai Katalin

Forrás: psychologytoday.com és britannica.com

Menü