Örömmel dolgozni

Keverve
PEOPLE TEAM tábor

Tudományos kutatások is igazolják, hogy azok a fiatalok, akiket már gyerekkorukban bevonnak a házimunkába, boldogabb felnőttek lesznek. Kimutatták, hogy olyan ismeretekkel gazdagodnak, amelyek segítségével önállóbbak, függetlenebbek lesznek. Mivel jobban megállják a helyüket az életben, sikeresebbek is lesznek, mint a társaik.

Házimunka az iskolában

Spanyolországban egy iskola a fenti elméletet a gyakorlatba is átültette. Arra ösztönzik a diákjaikat, hogy tanulják meg a különböző házimunkákat. A főzés, mosás, vasalás tantervben szereplő tantárgy, amit minden diák szívesen sajátít el. A tapasztalatok szerint az itt végzett tanulók motiváltabbak lesznek, hiszen felelősséget vállalnak a tetteikért. Ha nem kapnak mindent készen, hanem saját maguk dolgoznak meg érte, jobban értékelik az eredményt. Megváltozik a viszonyuk mások erőfeszítéseihez is, azt is jobban elismerik, ezáltal javulnak a családi és baráti kapcsolataik.

Csak fokozatosan

A szakemberek szerint már kisgyerekkorban ki kell használni az életkorból adódó lelkesedést, utánzást. Már a 2-3 éves gyerek is képes elpakolni a játékát, terítésnél adogatni az evőeszközöket és a szalvétákat. Az óvodások szívesen vesznek részt a sütés-főzés előkészítésében, paníroznak, gyúrják a tésztát vagy szaggatják a pogácsát. Egy kisiskolás már bekapcsolódhat a takarításba is: port törölhet, a tükröket megtisztíthatja, esetleg porszívózhat is. Az a lényeg, hogy fokozatosan, kényszer nélkül sajátítsa el a gyerek a házimunkát, és jókedvvel végezze, ne büntetésből.

A jó példa ragadós

A tizenkét éves Lóri mesél nekünk arról, hogy vele hogyan szerettették meg a házimunkát a nagyszülei:

„Egész kicsi koromtól kezdve sokszor vigyáztak rám nagyiék. Arra emlékszem, hogy mindig tevékenykedtek valamit, járt a kezük. Imádtam velük lenni, csodálattal néztem, amit éppen csináltak. Papámmal sok időt töltöttünk a kertben, és észrevétlenül, játékosan bevont engem is az ottani munkákba. Gyomlálni nagyon szerettem, de korán megtanultam összegereblyézni a lehullott faleveleket is, először csak a játék szerszámommal. Ma már ügyesen mászok fára, amikor az érett gyümölcsöket kell leszedni, de kapálni is tudok, ha arra van szükség.

Mamámtól a benti házimunkákat lestem el. Megengedte, hogy kis kuktaként én is gyúrjak tésztát, sőt a borsó pucolását vagy a meggy magozását már egészen kicsi korban rám bízta. Nagyon büszke voltam, amikor először én teríthettem meg a vasárnapi asztalt. A kimosott ruha teregetésében vagy a portörlésben is élen jártam. Olyan kicsi voltam, hogy csak az alsó polcokat értem fel. Az volt a legjobb, hogy együtt csináltunk mindent, sokszor játéknak vettük, és rengeteget nevettünk. Azért se szidtak le, ha valamit elügyetlenkedtem vagy elrontottam, azon is csak kacagtunk.

Most is alig várom, hogy menjek hozzájuk, és segítsek. Persze most már komolyabb feladatokat is kapok. Már önállóan sütöm a palacsintát, ami mindenkinek a kedvence.”

Lejegyezte: Laczkó Zsuzsa


Menü