– Zöld erdőben jártam, kék ibolyát láttam, el akart hervadni, szabad-e locsolni? – kérdezte húsvéthétfőn Matyi. Miután Zsófi igent mondott, néhány csepp kölnit spriccelt nővére hajára.

Ekkor lépett elő Nagypapa. Egy nagy vödröt tartott a kezében, és hirtelen egy hatalmas adag vizet loccsantott unokája fejére. Zsófi visított egyet, de már túl késő volt: csuromvizes lett.

Miután megszárítkozott, és jól kidühöngte magát, nagyszülei a húsvéthétfői szokásokról meséltek neki.

Húsvéthétfő

A húsvét mozgó ünnep. A tavaszi nap-éj egyenlőséget követő első telihold utáni első vasárnap a napja. Megelőzi a nagyhét, különös tekintettel a nagypéntek. Az emberek többsége vasárnap tartja a nagyobb húsvéti ünneplést, ekkor keresik meg a gyerekek a kertben az eldugott édességeket, ekkor esznek húsvéti sonkát, kalácsot, sárgatúrót, másutt kocsonyát.

Azonban az utána következő napnak, húsvéthétfőnek is nagy jelentősége volt a néphagyományban. Idén ez április elsejére esik. Ezt a napot vízbevető, vízbehányó, öntöző hétfőnek nevezték a locsolkodás miatt.

Locsolkodás

Miért pont locsolkodás? Mert a víz minden kultúrában a megtisztulást jelképezte. A fiúk csapatostul járták a falut, a lányos házaknál versikét mondtak. Majd megragadták a lányokat, a kúthoz vagy a vályúhoz vitték őket, ahol vödörrel kaptak bőségesen a vízből. Csak később vált szokássá a szódavízzel való locsolás, még később a szagos víz, avagy a kölni.

– Azért a fiúk jól járnak. Míg mi szétázunk, addig ők csokit meg pénzt kapnak.

– A pénzadást nagy marhaságnak tartom – morgolódott Nagymama. – Az én időmben még piros tojást kaptak a fiúk. Emlékszel? Régen mindig neked adtam a legszebbet – kacsintott Nagypapára.

Hímes tojás

A tojásokat a hagyomány szerint legtöbb helyen nagyszombaton festették meg. Régen még nem voltak mesterséges festékek, hanem természetes anyagokkal színezték a tojást. A legszebb pirosas színt a vöröshagyma héja adta. Néhol írókát használtak, a mintát viasszal vitték fel, másutt belekarcolták vagy ecettel maratták le a színt. Elterjedt technika volt a berzselés, amikor növényeket fogtak egy harisnyába, így a mintájuk rajta maradt a tojáson. A tojásokat a végén zsírral dörzsölték be, hogy szép fényesek legyenek. A tojásdíszítés mesterfoka a patkolás.

Termékenységünnep

A tojás ősi termékenységjelkép, a húsvét pedig termékenységünnep. A fiú meglocsolja a lányt, az meg hímes tojást ad neki cserébe, ami tulajdonképpen szerelmi ajándék. Sok helyen meg is vendégelték a fiúkat kaláccsal, sonkával, borral.

A gyűjtött tojást ezután eladták, a pénzt pedig az esti táncmulatságra fordították. Ezen a napon rendezték ugyanis a locsolóbált. A hosszú, csendes böjti időszak után ekkor kezdődött meg újra a bálozási, lakodalmas szezon. Hogy szépek legyenek a bálban, húsvétkor a lányok új ruhát, sok esetben új csizmát is kaptak.

Néhol nem locsolkodtak, hanem vesszőztek. Fűzfavesszőkből készítettek egy „korbácsot”, ezzel suhintgatták a lányokat.

– Hollókőn nagyon híres a húsvéti hagyományőrzés. Jövőre elmegyünk oda családostul! – ajánlotta fel Nagypapa a gyerekeknek.

Szerző: Tóth Réka