Királyok és királynők

Keverve
PEOPLE TEAM tábor

Az unokatestvérem eljött hozzánk látogatóba. Feltett a fejére egy papírkoronát, a függönyt maga köré tekerte, így lett abból ruha. Ott pipiskedett a tükör előtt, és azt kiabálta, hogy ha nagy lesz, királylány lesz. Lehűtöttem a lelkesedését azzal, hogy soha nem lehet királylány, mert királylányok nem is léteznek, csak a mesében.

Nagypapa kijavított, hogy azért nem csak a mesében vannak, hiszen számos országban uralkodik király vagy királynő, akiknek bizony vannak lányaik is. Az unokatestvérem sajnálta, hogy neki nem királyi szülei vannak, csak hétköznapi emberek.

Nagymama felvidította őt azzal, hogy ha királyNŐ nem is lehet, és nem uralkodhat, de királyNÉ még igen, ha beházasodik – mondjuk – az angol, a svéd, a spanyol vagy a holland királyi családba. Európában hét országban van királyság, Magyarországon viszont nincsen már jó ideje. Ehelyett köztársasági elnökök gyakorolják a hatalmat.

Az utolsó magyar király

Megkérdeztem tőle, mikor volt hazánknak utoljára királya, azt mondta, hogy több mint száz éve. Az első magyar király, Szent István pont 1000-től, az utolsó, IV. Károly 1918-ig uralkodott. A nagyszüleim mesélték, hogy a felesége, Zita királyné nagyon sokáig élt, 35 éve halt meg. Apa még látta is a kriptáját Bécsben.

Köztársaságok hazánkban

Hazánk történelme során tulajdonképpen 1918-ban lett először nem királyság, hanem népköztársaság, majd tanácsköztársaság. Ezt nevezik az első Magyar Köztársaság időszakának, ami elég rövid ideig tartott, megszakításokkal együtt kicsit több mint egy évig. Az első köztársasági elnök Károlyi Mihály volt.

Ezután 1946-ban szavazta meg a nemzetgyűlés a Magyar Köztársaságot. Ekkor törölték el véglegesen a királyság intézményét. Tildy Zoltán korábbi miniszterelnök, a Független Kisgazdapárt elnöke lett a második köztársasági elnök. Ez volt a második Magyar Köztársaság kora, ami három évig tartott.

A harmadik Magyar Köztársaságot 1989. október 23-án, az 1956-os forradalom évfordulóján kiáltották ki. Erre már a szüleim is emlékeznek. Anya főleg arra, hogy Szűrös Mátyás kiállt az ablakba, amit a televízió is közvetített, így aznap elmaradt náluk a fizikadolgozat. Az Országgyűlés elnökeként ő lett az ideiglenes köztársasági elnök.

Köztársasági elnökök

Károlyit, Tildyt és Szűröst még hatan követték az ország élén: Göncz Árpád, Mádl Ferenc, Sólyom László, Schmidt Pál, Áder János és Novák Katalin.

A köztársasági elnök Magyarország államfője, ő jelképezi a nemzet egységét. Ez a legfőbb magyar közjogi méltóság. Ő adományoz címeket és kitüntetéseket, ő képviseli hazánkat, és egyébként ő a fegyveres erők parancsnoka is. Az Országgyűlés választja meg öt évre.

Az unokatesóm hallgatózott, majd kijelentette, hogy akkor ő nem is királylány akar lenni, hanem köztársasági elnök. De csak akkor, ha megtarthatja a papírkoronáját és a függönyruháját.

A Magyar Köztársaság napja

Mivel a Magyar Köztársaságot 1946. február 1-jén hirdették ki, ezért ez a nap 2005 óta a Magyar Köztársaság napja. Egyébként érdekesség, hogy jelenleg tulajdonképpen nem is Magyar Köztársaság, hanem Magyarország hazánk hivatalos neve. Az államformája viszont már 35 éve köztársaság.

Szerző: Tóth Réka


Menü