Január 1-jén született, 201 éves lenne, ha élne, de nagyon fiatalon halt meg. A szülei mindketten szlovák származásúak voltak, a fiuk mégis a legismertebb magyar költő lett. Petrovics néven született, és Petőfiként vált ismertté.
Ilyen rövid idő alatt rengeteg költeményt írt. Van itthon tőle egy kötetünk, és megszámoltam, körülbelül ezer vers van benne. 19 évesen jelent meg nyomtatásban az első költeménye, ezután minden évben megírt majdnem 150 verset.
Mindenki tudja
Ha jól emlékszem, az iskolában legelőször az ő verseit olvastuk, sokat közülük meg is kellett tanulnunk. Legelőször a Nemzeti dalt, és szerintem nincs olyan magyar ember, aki ne tudná elszavalni a „Talpra magyar”-t.
Ha elkezdem, hogy „Még nyílnak a völgyben a kerti virágok”, biztosan mindenki rá tudja vágni a folytatást. A János vitézt, amiből rajzfilm is készült, mindenki ismeri.
Amikor füstbe ment a terve, csüggött az anyján szótlanul, és tudjuk, hogy azért reszketett a bokor, mert madárka szállott rá. Az a gondolat bántotta, hogy ágyban, párnák közt kell meghalnia, és nem is így történt, mert később a szabadságharcban esett el.
Szabadság és szerelem kellett neki, aki el is érkezett az életébe Szendrey Júlia személyében. Igaz, hogy csak hosszas bonyodalmak után lehettek végre egymáséi, de végül összeházasodtak, és egy fiuk is született. Igaz, hogy felesége később a gyászév végét meg sem várva eldobta az özvegyi fátyolt. Azt persze nem tudom, hogy Petőfi végül feljött-e érte a síri világból.
Az Alföld és az ország sok szeglete
Lenn az Alföld tengersík vidékin volt honn, rövid élete során élt Kiskőrösön, Félegyházán, Szabadszálláson. Tanult Kecskeméten, Sárszentlőrincen, Pesten, Aszódon, Selmecen, Pápán. Volt katona, fordított is, többször próbálkozott a vándorszínészettel, és alig akad olyan szeglete az országnak, ahol ne járt volna.
Sokat betegeskedett, sokat nyomorgott. Végül Pesten biztos írói és szerkesztői állást kapott egy lapnál. Támogatta őt az írásban Vörösmarty és Bajza, barátjának tartotta Jókai Mórt és Arany Jánost, aki gyermeke keresztapja is lett.
Forradalmár
Az iskolában idén a mi osztályunk tartotta a március 15-i megemlékezést. Nagyon örültem, mert én játszhattam el Petőfi szerepét. Rá ugyanis nemcsak költőként, de forradalmárként is szokás gondolni. A márciusi ifjak vezéreként toboroztam a forradalmárokat a Pilvax kávéházban, én nyomtattam ki a 12 pontot a Landerer-nyomdában. Sok helyen elszavaltam a Nemzeti dalt, többek között a Nemzeti Múzeum lépcsőjén is. Ott voltam, amikor Budáról kiszabadították Táncsics Mihályt, és este a Nemzeti Színházban is. Büszkén lengettem a piros-fehér-zöld lobogót.
Siker és bukás
1848-ra már az egész ország, sőt a világ is ismerte Petőfi nevét. Népszerű volt népies, romantikus költőként, híres volt forradalmárként. Mégis, ezek után az élete innentől fogva folyamatosan hanyatlott. A politikusi pályája például teljes kudarcba fulladt. Inkább beállt harcolni a szabadságharcba, Bem apó mellett teljesített szolgálatot, aki fiaként szerette. 26 évesen halt meg Segesvárnál.
Szerző: Tóth Réka