Ha egy amerikainak azt mondod: Szilveszter, ő Stallonéra gondol, nem december 31-re. Náluk ez a nap New Year’s Eve, azaz újév előestéje. Nálunk pedig Szilveszter pápáról nevezték el. Szilvesztert és a szentestét pont egy hét választja el egymástól.
Szilveszter
Régen nem volt ám ez annyira nagy ünnep, mint manapság, mondjuk, ma sem munkaszüneti nap. Őseink számára a téli napforduló jelentette az igazi véget és kezdetet. Onnantól rövidültek az éjszakák és hosszabbodtak a nappalok. Szilveszter tulajdonképpen nem a természet rendje szerinti, hanem mesterséges év vége, aminek az oka egész egyszerűen a naptárreform, amit egy másik pápa, XIII. Gergely vezetett be.
Más népeknél és más korokban máskor volt vagy van az év vége, például az ókori Rómában március 1-jén, a középkorban március 25-én, a kínai holdújév pedig januárban vagy februárban. Az oroszok fáziskésésben vannak, és csak ekkor állítják fel a fenyőfát.
Buli van
Összejön a család vagy a barátok, házibuliba vagy rendezvényre mennek. A házat szerpentinekkel díszítik fel, és konfettit szórnak egymásra. Szokás a hangos visszaszámlálás, illetve éjfélkor a koccintás pezsgővel. Ekkor tűzijátékot rendeznek, az utcákon pedig petárdákat durrogtatnak.
Régen is fontos része volt az óév búcsúztatásának a zajkeltés. A rómaiak szaturnáliákon dorbézoltak, de a régi magyarok is lármáztak, például lövöldöztek, tülköltek, kereplővel, kolomppal, ostorral űzték el a régi gondokat és a gonosz szellemeket. Ezt hejgetésnek nevezték, mert hangosan kurjongattak hozzá, hogy „Hej!”. Másutt lábasfedőket vertek össze, és meghúzták a harangot; így űzték el régen is a törököket.
Az óévet néhol egy bábu szimbolizálta, amit elégettek, elástak vagy vízbe dobtak, másutt egy öregembernek öltözött legényt űztek ki jelképesen a faluból. Az olaszok viszont az ablakon hajigálják ki az utcára a régi holmijukat.
A lányok ilyenkor férjjóslást végeztek, ólomöntéssel vagy gombócfőzéssel próbálták megjövendölni, ki lesz a vőlegényük. Angliában a szerelmeseknek meg kell csókolniuk egymást az ajtó fölé akasztott fagyöngy alatt.
Lakoma és fogadalom
Minden ünnephez hozzátartozik a nagy evés-ivás. A szilveszterhez a virsli és hurka, a kocsonya és pogácsa. Valahol tollat szúrtak a pogácsákba, és azokkal együtt sütötték meg őket. Akinek a pogácsáján megégett a toll, arról az a babona járta, hogy meg fog halni abban az évben. A legnépszerűbb szilveszteri étel a lencse, méghozzá azért, hogy sok pénzünk legyen. A spanyolok az éjféli harangszóra szőlőszemeket esznek.
Ahogy átlépünk az új évbe, érdemes fogadalmakat tennünk. Aztán persze az év során ajánlott ennek a fogadalomnak a beteljesüléséért minél többet tenni. Semmi értelme várni a sült galambot, már csak azért sem, mert szárnyasokat amúgy sem szabad szilveszterkor enni, különben elkaparnák a szerencsét.
Ha éjszaka esik az eső, reggelre viszont fényesen süt a nap, akkor nem lesz jó termés, viszont ha egyforma az időjárás szilveszterkor és újév napján, akkor bő termés várható. Az északi szél hideg, a déli enyhe telet jelent.
Szerző: Tóth Réka