A rózsák átváltozása

Keverve
PEOPLE TEAM tábor

A nagymamámat Erzsébetnek hívják. Azt mondja, abban az évben, amikor ő született, azaz szerinte az ősidőkben, az Erzsébet volt a Mária után a legnépszerűbb női keresztnév. Az ő édesanyja, azaz az én soha nem ismert dédim azt mesélte, hogy azért kapta ezt a nevet, mert épp aznap nyílt ki a kertben az első rózsa, amikor Nagymama megszületett.

Nem igazán értettem az összefüggést az Erzsébet név és a rózsák között, de Nagymama elmesélte nekem Erzsébet legendáját és azt, miért ábrázolják őt a legtöbb festményen vagy szobron rózsákkal a kötényében.

Árpád-házi Szent Erzsébet az aranybullás II. András királynak (tudjátok, akiről Pamkutya énekel) és annak a Merániai Gertrudisnak a lánya, akit a Bánk bánban meggyilkolnak; valamint a tatárjárás után az országot újjáépítő IV. Bélának a húga volt.

A XXI. században hihetetlennek hangzik, de Erzsébetet négyéves korában már eljegyezték. Én nem akartam volna az óvodában menyasszony lenni, és akkor szeretnék férjhez menni, ha majd húszéves leszek, vagy inkább huszonöt. Ráadásul azzal akarok összeházasodni, akibe szerelmes vagyok, nem úgy, mint szegény Erzsébet, akire a szülei kényszerítették az akaratukat.

Erzsébetnek nagy szerencséje volt, mert a vőlegénye meghalt, és a férje annak öccse, Lajos lett, aki Erzsébet gyerekkori játszótársa volt, és akibe ő aztán tényleg beleszeretett. Boldog házasságban éltek, született három gyerekük.

Lajos elment keresztes hadjáratra, ezalatt pedig Erzsébet az elesettek megsegítésének szentelte életét. Árva gyerekeknek alapított menedékhelyet, segítette a szegényeket, élelmet, innivalót adott nekik, ápolta a betegeket, leprásokat fürdetett, kórházat alapított.

Ekkor történt a híres eset, amely legendaként máig fennmaradt. Erzsébet a kötényében (más változat szerint a kosarában) kenyeret vitt a szegényeknek. Megállította őt férje egyik rokona, és megkérdezte, mit visz benne. Ő megijedt, nem akarta, hogy rajtakapják a jótékonykodáson, ezért azt válaszolta, hogy rózsákat. Amikor kibontotta a kötényét, hiába volt tél, abban tényleg rózsák virítottak.

Lajos sokat volt távol háborúkban, később aztán pestisben meg is halt. Erzsébet könyörületessége nagyon nem tetszett Lajos rokonainak, gonosz módon bántak vele. Egy idő múlva el is kellett szöknie onnan a gyerekeivel.

Képzeljétek, három nappal előre megjósolta, hogy mikor fog meghalni! Nagyon fiatal volt ekkor, még csak 24 éves. A temetését november 19-én tartották, azóta ez Erzsébet napja.

Halála után nem sokkal szentté avatták. Sok templom és kórház viseli a nevét, még egy rózsafajta is. Pesterzsébetet is róla nevezték el, valamint egy híres zarándokutat Sárospatak és Kassa között. Budapesten áll egy Szent Erzsébet-templom, méghozzá a legenda miatt a Rózsák terén.

Az Erzsébet hidat és a János-hegyi Erzsébet-kilátót viszont már nem róla nevezték el, hiszen van még egy nagyon híres Erzsébet a magyar történelemben, ő Sissi, Ferenc József császár felesége, magyar királyné.

A sírjánál állítólag rengeteg csoda történt. Aki odazarándokolt, az meggyógyult a betegségéből. Nagymama azt mondja, hogy ő hiába Erzsébet, mégsem tett semmi csodát egész életében. Szerintem meg nagyon is! Szült három gyereket, akik közül az egyik az anyukám lett, így én is megszülethettem. Mi ez, ha nem maga a csoda?

Szerző: Tóth Réka

Menü