Az őszi óraátállítás közeleg, október 29-én, hajnali 3-kor az órák mutatója visszaugrik hajnali 2-re. Felmerül a kérdés: meddig tart még ez a rituálé?

A politikai óracsata

Az óraátállítás intézményének jogosságát évek óta vitatják. Az uniós tagállamoknak 2021 volt a határidő az óraátállítás eltörlésével kapcsolatos döntésre. A Covid-járvány, majd az orosz–ukrán háborús konfliktus újabb és újabb halasztásokat hozott – a döntés most 2025-re csúszott.

Mit mondanak a magyarok?

Egy 2023-as kérdőíves kutatás (Pénzcentrum) a lakosság óraátállítással kapcsolatos véleményét vizsgálta. A válaszadók 88%-a már megszabadult volna az intézménytől. Az is kiderült, melyik időzónát preferálják: 46% a nyárit, míg 35% a télit.

Az igazi időzóna kérdése

Érdekes, hogy mennyien nincsenek tisztában azzal, melyik a természetes időzóna. A válaszadók negyede gondolja azt, hogy a nyári időzóna az. A szakértők azonban egyetértenek: a természetes a téli időszámítás, azt kellene megtartanunk.

Az óraátállítás testi és lelki hatásai

Bár az óraátállításnak van testi és lelki hatása, az orvosi álláspont az, hogy egy egészséges ember egy egyórás időeltolódást alig vesz észre. Az óraátállítás problémáját sokan összefüggésbe hozzák a hétköznapi stresszel. Valóban érdemes ilyen mértékben az óraátállításra fókuszálnunk, vagy csupán szeretünk ujjal mutogatni?

Mérlegeljünk!

Régi intézmény, egy egész kontinens dilemmája és egy nemzet véleménye. Az óraátállítás problematikája nemcsak az időről szól, hanem a társadalomról, az egészségről és az életünk számos aspektusáról. 2025-ben talán mindenre választ kapunk. Addig türelmesen tologassuk csak a mutatókat…

Lejegyezte: S. Imagiro

Forrás és információk: penzcentrum.hu