Nekem majd a tizedik

Táborélmény
PEOPLE TEAM tábor délutáni program

Amíg nem jártam a PEOPLE TEAM-ben, azt hittem, hogy minden tábor a kempingezésről, a kirándulásokról és az egész napos városnézésekről, múzeumjárásokról szól. A sport szerelmeseinek pedig ott vannak az edzőtáborok, ahol minden nap több óra kemény edzésből áll. A PEOPLE TEAM ezt totálisan felülírta.

2013 májusában édesapám kiakasztott az otthoni faliújságra egy lapot, rajta a kinyomtatott nyári programtervvel. Július negyedik hetére a nővérem neve alá az volt írva, hogy média- és filmtábor, mellette peopleteam.hu. El nem tudtam képzelni, mit művelhetnek a tizenévesek egy egyhetes médiatáborban. Akkor láttam meg, hogy egy héttel később én fogok ugyanoda menni, csak én sporttáborba. Előre elképzeltem, ahogy majd minden este a megterheléstől fáradtan és izzadtan dőlök be az ágyamba. „De legalább napközben biztos fogunk majd focizni”, gondoltam.

Nem mondanám, hogy akár előzetesen is rossz érzéseim lettek volna a táborral kapcsolatban, de miután a nővérem hazajött és elkezdtem kérdezgetni, hogy milyen volt, végképp egyértelmű lett, hogy ez egy egészen más tábor, mint amilyenekben eddig jártam. A tábornak saját büféje lesz, ahol egész nap vásárolhatok… Egy helyen fog lakni több száz gyerek, nemcsak sportosok vagy filmesek, hanem mindenki más is, aki a PEOPLE TEAM (a bennfenteseknek PT) által szervezett 12 (2021-ben már több mint 30) tábori téma akármelyikére jelentkezett… És már másnap kezdődik is!

Utólag visszagondolva kicsit furcsa, hogy akkor, 10 évesen nem frusztrált a gondolat, hogy másnaptól egy hétig több száz idegen ember fog körbevenni. Miután megérkeztünk, bejelentkeztünk, kaptam szobát és ágyneműt, majd édesapám jó táborozást kívánt, elköszönt, és hazament. Nemsokára megérkezett a szobatársam, majd kis idővel később a szomszéd szoba két lakója is előkerült. Estére már három tábori barátom volt. Akkor még nem gondoltam, hogy ezt a következő napokban még jócskán több követi, majd a hátralevő 7 PT-s táborozói évemben annyi, hogy megszámolni sem tudom. Most, közel 19 évesen meglep, hogy annak idején milyen könnyen be tudtam illeszkedni, főleg azért, mert a kamaszkorommal egy eléggé zárkózott időszakom kezdődött. (Bár azóta a PT másodszor is sokkal társaságibb embert faragott belőlem.)

2013 nyara óta minden évben eltöltöttem a vakációmból legalább egy hetet a PT-ben, valamikor kettőt is. Összesen 4 tematikát is kipróbáltam. Hiába tetszett meg az első PT-s évemben annyira a sport, hogy még ötször oda jelentkeztem, kíváncsi voltam azokra a topikokra is, amelyek a barátaimnak okoztak felejthetetlen élményeket. Így kerültem zöld táborba a második évemben, ahol – amellett, hogy rengeteget játszottunk – egy csomó önmagában izgalmas dolgot is műveltünk, például disznószívet boncoltunk vagy baktériumokat tenyésztettünk műanyag pohárban, és így tovább. Infón belevetettem magam a programozásba, és bár aztán táboron kívül nem sokat foglalkoztam vele, néha még ma is megjön hozzá a kedvem. 17 évesen a legjobb PT-s barátommal a kuktatábort is leteszteltük, és annak ellenére, hogy nem az én fejemből pattant ki az ötlet, egyáltalán nem bántam meg. Azt a folyékony halmazállapotú főtt tojást azóta sem tudom elfelejteni.

Összességében bármelyik általam választott szekcióról azt tudom mondani, hogy szuper élményekkel szolgált, de azokról is csupa jót hallottam, amelyekre én soha nem jelentkeztem. A sporthoz mindig visszahúzott a szívem. Legelső várakozásaimmal ellentétben nem a mindennapos meghalásról meg a végsőkig erőlködésről szólt: rengeteget fociztunk, egy csomó csapatjátékot játszottunk, és több olyan sportágat volt lehetőségünk kipróbálni, amelyekről életemben nem hallottam, például a squasht.

Minden évben, ahogy beléptem a tábor területére, mintha megszűnt volna a külvilág. Jó volt látni a tavalyi barátokat, a táboroztatókat, akik annyit törődtek velünk, a helyet, amelyhez a legelső évemtől fogva számos élmény kötött. Bár a táborozásból már kinőttem, utólag is elmondhatom, hogy minden egyes, PT-ben eltöltött másodperc megérte.

Az utolsó tábori diákévem után nem lehetett kérdés, hogy jelentkezem táboroztatónak. Nem telhet el nyár PT nélkül! Végül 2021 júliusában már én is táboroztatóként tértem vissza Kecskemétre. És nem kérdés, hogy folytatása következik…

Hégely Máté

Menü