Vannak édesanyák, akik katasztrófának élik meg, ha a csemetéjük akár egy napra is elmegy otthonról. Ez a hozzáállás sok gyerek életét megkeseríti. Minden szülőnek meg kell tanulnia „elengedni” a gyermekét: meg kell értenie, hogy nem csak az ő védőszárnyai alatt lehet biztonságban.
A szünidő alatt
Az iskolai szünetben hatványozottan jelentkezik a probléma, mert az anyukáknak is dolgozniuk kell. A vakáció két és fél hónapjára nem könnyű mindenki számára megfelelő megoldást találni a gyerekek elhelyezésére. Erre találták ki a nyári táborokat. Sokan választják a bejárós táborokat, hisz ilyenkor legalább az estéket otthon tölti a gyerek. Viszont kisiskolás kortól már érdemes kipróbálni a bentlakásos vakációzási lehetőségeket.
Nem kell izgulni
Sok anyukában itt indul be a vészcsengő. Biztonságban lesz a gyerek? Mi van, ha baleset éri? Mit fog enni? Hol fog aludni? És egyáltalán: lehetséges, hogy más is tud vigyázni rá?
Íme, néhány jó tanács, hogyan ne légy para-mama:
A tábor előtt beszéljétek át, mit szeretne csinálni a gyerek a szünidőben, milyen igényei vannak. Ma már rengeteg tematikus tábor közül választhattok. Csekkoljátok a tábor honlapját, vegyétek fel a kapcsolatot a táborszervezőkkel. A közösségi oldalakon kövessétek a hozzászólásokat. Érdemes körülnézni az ismeretségi körben, hátha sikerül beszervezni egy társat.
A tábor előtt
Készítsd fel a gyermeket a táborozásra: fontos, hogy megfogadja a táboroztatók utasításait, és főleg vigyázzon saját magára. Közösen pakoljátok be a bőröndöt. Legyen minden napra elég fehérnemű, póló. Hidegebb időre is készüljetek. Itt sem szabad túlzásba esni: nem kell egy hétre hat pulcsi. Viszont ne felejtsük otthon a kedvenc kispárnát vagy plüssállatot.
A tábor nem rólad szól
Nem csak a gyerekeknek kell felkészülni a nyaralásra. A szülőknek sem árt megfogadni néhány dolgot. Bizony sok gyerek táborozását maguk a szülők rontják el. Ne zaklassuk a gyereket kétóránként telefonhívásokkal. Mi sem szeretnénk, ha nyaralás közben valaki folyton azzal piszkálna, hogy van-e nálunk papír zsebkendő, vagy hogy megettük-e az ebédet. Beszéljünk meg egy időpontot – naponta vagy minden másnap –, amikor telefonálunk. A beszélgetés során hagyjuk, hogy a gyerek elmesélje az élményeit. Ha két perc után belesírunk a telefonba, akkor garantáltan oda a jókedv. A táborvezetőket sem kell mindennap hívni, hogy éppen hol jár a csemete. Higgyük el, ha bármi baj van, mi leszünk az elsők, akit értesítenek. Az meg végképp a legrosszabb megoldás, ha kocsiba ülünk, és elrohanunk a gyerekért, mert elesett focizás közben.
Senki nem fog éhen halni
Sok édesanya azt gondolja, hogy a főztje nélkül nem tud létezni a gyerek. Egy bentlakásos táborban alap a teljes ellátás. A különböző ételallergiákat is figyelembe veszik. A legprofibb táborok korlátlan zöldség- és gyümölcsfogyasztásra is lehetőséget adnak. Ne érkezzünk a táborba egy heti hideg élelemmel. A házi fasírt meg az almás lepény garantáltan nem fog elfogyni, vagy ha igen, biztosan kenődik belőle a falra is. Ha elfoglaltuk a szállást, búcsúzzunk el. Hagyjuk, hogy a gyerek maga fedezze fel a helyet, hadd ismerkedjen a többi táborlakóval.
Csak lazán
Egy nyaralás alkalmával mindenki szeret lazítani. A tábor alatt óhatatlanul elveszik valami: nincs meg egy fél pár papucs, hiányzik a mobil töltője, vagy menthetetlenül elpiszkolódik egy póló. Ne csináljunk belőle ügyet, mert ezzel utólag is megkeseríthetjük a táborozás emlékét. Egy szó, mint száz: az a lényeg, hogy a gyerek jól érezze magát. Minden más mellékes. Egy fergeteges vakáció után az élmények és a kikapcsolódás is éreztetni fogja a hatását a hétköznapokban. Gyermekünk önállóbb lesz, és teli energiával kezdi majd az új tanévet.