Sziasztok, Dalma vagyok, és a kedvenc tábori rítusom a tábortánc! Legalább még egy dolgot érdemes tudni rólam: semmit nem tudok nem az elején kezdeni, ezért hadd kezdjem ezt az írást is így – az alapoktól.

#Miazatábor?

Voltál már úgy, hogy nehéz volt elmagyaráznod a családtagjaidnak, ismerőseidnek, akár a klientúrádnak, hogy a TÁBOR, ahol a fél életedet töltöd, mivel több, mint szalonnazsírosan énekelni A börtön ablakábant; gyöngyöt fűzni az árnyékban (azoknak, akik nem szeretnek fürdőruhában virítani mások előtt) vagy kapura rugdosni a labdát napestig?

Teszek egy kísérletet, hogy megfogalmazzam, szerintem mi a tábor, és mennyivel több lehetőséget hordoz magában, mint valamivel pusztán elütni a nyarat.

A tábor egy közösségi létmód, egy megkülönböztetett „hely”, ahol összegyűlünk egy közös céllal, amiért egy csapatként mindannyian sokat teszünk, és a célt sikerre visszük. A tábor számomra a korlátlan és örömteli tapasztalási és fejlődés. Egy másik otthon kicsiknek és nagyoknak egyaránt.

Mitől lesz sikeres egy tábor? Mikor éri el a célját?

Ha szeretnéd biztosan tudni, hogy valahova megérkeztél (sikeres a táborod), nem árt előre tisztában lenni azzal, hogy merre tartasz (mi a táborod küldetése), és felkészülni rá. Kulcsfontosságú, hogyan és milyen eszközökkel fogsz oda eljutni (tábori program és felkészítő stábtréning). S hogy miből látszik, hogy elérted a célt? A táborozóid, a szülők és a stábod visszajelzéseiből, értékeléséből.

Mondok egy példát: az öcsém kiskamaszként nyaranta több turnust vadásztáborban töltött (jelen esetben a személyes véleményem a vadászatról nem fontos) – neki ez nagy élmény volt. Megtanulta különféle fegyverek használatát, barátokra tett szert, akikkel azóta is napokat tölt a természetben. Az egyik kabintársa, Zsolti viszont elkeseredve ment haza, mert kiderült, hogy fél a puska hangjától, és emiatt a többi fiú csúfolta őt, jóllehet élvezte volna a tanulást az élővilágról és a szemlélődést a magaslesről. Hiába volt a vadászat élménye csupán az egyik célkitűzés, Zsolti táborozása kudarcba fulladt.

Miért küldjük a gyerekeinket táborba, és miért várjuk őket oda szakemberként?

A gyerekkor érték. Visszahozhatatlan lehetőség arra, hogy tiszta elmével, ártatlan rácsodálkozással és játékossággal tanuljunk és tapasztaljunk önmagunkról, másokról, a világról – közvetlenül körülöttünk és tágabb értelemben. Tanulni viszont csak biztonságban lehet, teli hassal, nem szorongva a hibázás következményeitől vagy a kirekesztéstől, attól, hogy ha különbözőnek érezzük, mutatjuk magunkat, nem szeretnek majd. Nekünk a táborban mindehhez meg kell teremtenünk a feltételeket.

Tehát azért is érdemes táborozni, hogy a gyerekek (és felnőttek) játszva sajátítsanak el konkrét készségeket (hard skills) – lovaglás, angol nyelv, tánc –, életviteli készégeket (life skills) – önérvényesítés, érdekképviselet – és szociális készégeket (social skills) – barátságkötés, konfliktuskezelés, közösségi érzékenység stb.

A tábori tréning célja, hogy ezek játszva és biztonságban megvalósulhassanak egy gondosan megválogatott és képzett stáb közreműködésével, és hogy a gyerekektől ne csupán plusztudással, hanem akár életre szóló vagy az életüket megváltoztató élményekkel búcsúzzunk.

Mitől alapos egy tréning? 

Mutatom, én mi mindenre figyelek a tréningtervezésnél és -vezetésnél:

– Mi a táborom célja?

– Milyen hosszú turnus szükséges ennek eléréséhez?

– Melyek a létfontosságú programelemek?

– Kik a tábor célcsoportja?

– Mely korcsoport(ok)nak szól?

– Felmerülnek-e speciális (fejlődési) igények?

– Milyen tábori stábra van szükségem?

– Milyen készségű és személyiségű emberekkel működik mindez legjobban?

– Létszám, nemek aránya, tapasztalat, végzettség stb.

– Hogyan fogom őket kiválasztani? (Lásd. Rasovszky Miklós tábori jóbarátom cikke!)

– Hogyan mérem a hatást?

– Hogyan gyűjtöm be és használom fel a táborozók, a szüleik és a stáb visszajelzéseit?

– Hogyan valósul meg a táborértékelés?

– Ha régi motorosként nagy a kapacitásom, kutatás…

Mit tartalmaz egy jó tréning?

– Tudást ad: használható, kézzelfogható és elméleti információkat a stábnak.

– Attitűdre nevel: motivációt és elkötelezettséget generál, amiben a vezetőség élen jár.

– Viselkedést kínál: a stábtagok képesek megvalósítani a megismert követelményeket, a technikákat beépítik és professzionális szintre emelik.

A következő bejegyzésben vezetői, illetve stábtréning-módszertanról és -témákról lesz szó. Remélem, velem tartotok! Folyt. köv.!